A Szemtől szemben címmel megrendezett évértékelő sorozat részeként Baján járt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, a Magyar Szocialista Párt alelnöke.
Kiss Péter, akit a kormányfő a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteri posztra kért fel, egy korábbi helyszínen elmondta, hogy:
- ‷‌ezek a fórumok innovatív módon járulnak hozzá a párt álláspontjának házhoz viteléhez, a társadalmi részvétel megteremtéséhez. A legfontosabb tanulsága az elmúlt évnek éppen az, hogy akkor lehetnek sikeresek a reformok, ha a társadalmi részvétel lehetőségét megteremtjükâ€? – hangsúlyozta a politikus, aki – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteki bejelentésének megfelelően – kancelláriaminiszter lesz.

Habár jó és rossz oldala egyaránt volt ennek a fórumnak, egyet kijelenthetek. Sok szempontból hiánypótló, és tanulságos volt.

Kiss Péter egy ponton ismét elérhető közelségbe hozta a napi politikát, értem ezalatt a személyét és mondandóját egyaránt. A fórum egyértelműen kapcsolódott az MSZP ugyanezen a címen kiadott szamizdatjához, amely a reformok és eredmények oldaláról igyekszik a kormányunk – pártállástól függően - dicsérhető vagy gyűlölhető intézkedéseit körülírni, és hétköznapi nyelven elmagyarázni.

Hiánypótló volt, hiszen az MSZP vezetése számára is egyértelmű, hogy még a saját pártjuk tagságának lojalitása is meginogni látszik, amely probléma csak súlyosbíthatja az ország egyet nem értő közvéleménye, és az ellenzék destruktív politikájának hatásait.

Elbizonytalanodni, meginogni pedig könnyű, hiszen a tervezett és elkezdett reformok összetettségükben túlmutatnak a hagyományos kocsmai politizálás körén. A kormánypárt(ok) vezetőinek rá kell végre jönniük, hogy képtelenek lesznek meggyőzni az embereket az üvegpalotáikból, és igenis le kell ereszkedniük hozzánk, akik – ha merészen más nevében is mondhatom – meggyengült bizalommal nézünk a tervezett jövőnk elé. Remélem, hogy ez a találkozás - amely egy országos felvilágosító körút része – képes lesz betölteni szerepét, amelyet én nem holmi elcsépelt agitációnak, hanem egy értelmes kezdeményezésnek fogok fel. A politika - amely önhibájából vált a hétköznapi emberektől eltávolodott majdhogynem misztifikált, de legtöbbször negatív jelzőkkel társított jelenséggé -, egy emberi gesztust mutat felénk. Egy valóban hiteles személy - akit méltán nevezhetünk ‷kormánylátottâ€? embernek-, megpróbálta elmagyarázni az elmagyarázhatatlant.

Számomra – aki igencsak türelmetlenül szokott hozzáállni a mondandó nélküli, szófecsérlő fórumokhoz – külön pozitív dolog volt, hogy Kiss Péter – aki az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának is az elnöke – a kormány megtett és beígért intézkedéseinek felvázolásakor többször is képes volt a dolgok baloldali, szocialista szemléletét is bemutatni. Erre pedig szükség is van, hiszen a pártja egyértelműen egyfajta ideológiai eltávolodásban szenved, baloldaliságának tagadható hitelessége, és a történelmi múltjának nyílt megtagadása újabb frontokat nyitott a szervezeten belül. (Az, hogy az én baloldaliságom nem igazán tűri a milliárdos kormánytagokat, hogy a megszorításokkal szemben a társadalom megtermelt javainak igazságosabb elosztását tartom valóban fontos lépésnek, nem sokat rontott a beszéd megítélésén.)

Kiss Péter a szokásos frázisokat mellőzve inkább hétköznapi példákon keresztül próbálta igazolni a kormány reform intézkedéseit. A téma mondhatni szokásos. Egészségügyi reform, oktatásügy, közigazgatási intézkedések, nyugdíjreform. Ráérzett a megközelítés módjára. Még a hétköznapokban felháborítónak tűnő intézkedések hátterében (kórházi napidíj, gyógyszertári ‷dobozpénzâ€?‌) is képes volt megtalálni a társadalmi kiegyenlítődés fonalát.

A‰s itt jön egy apró dolog, amit negatívumnak rónék fel. Kinek szólt valójában ez a találkozó? Az MSZP szimpatizánsainak talán - akik meggyőződésből, vagy egyszerűen csak megszokásból – de így is úgy is oda ikszelnek? Ez kevés. Az ország nyugtalanságát, az elégedetlenséget nem lehet zárt fórumokkal ellensúlyozni. Ha emellé egy felkészítő káderképzés is kapcsolódna, amely igazodna a miniszter által megfogalmazott elvekhez

- miszerint: ‷‌a reformbeszéd helyett a párbeszéd, a reformcselekvés, a reformmegoldás.â€? -, és képes lenne az ebben a mondatban megfogalmazott feladatra kommunikátorként, szervezőként is jól felkészült helyi aktivistákat kiállítani, akkor ellátná a feladatát. Ahhoz, hogy az MSZP talpon tudjon maradni, elengedhetetlen lenne a hasonló színvonalú, de talán fontosabb, hogy ugyanilyen hangnemű fórumok országos szintre emelése. Ezt a feladatot képtelen az országos média ellátni, amely volumenét tekintve megfelelő lenne, de a hangvitele nem minden esetben emberközeli. Abban hinni pedig, hogy a párt által ‷államtitkáriâ€? fizetésért alkalmazott új kommunikációs szakemberek megjelenése fogja kirántani a kormányzati kommunikációt a kátyúból, gyerekség.

           Kiss Péterrel való találkozás mindenesetre több pozitívumot is hozott a gondolkodásomba. Egy hiteles ember, egyszerűen előadott mondandóját hallhattuk. Nem makogást, nem számokkal és adatokkal teletűzdelt ámító, népbutító locsogást, és talán a legfontosabb, hogy végre acsarkodás nélküli nyílt beszédet. Semmi agitációs propaganda, semmi magyarázkodás, csak magyarázat.

         Â

Hiszen magyarázkodni és magyarázni nem ugyanaz. Míg a kormány ideje nagy részét az előzővel tölti, addig szerencsére akadnak lehetőségek a lakájmédia hatáskörén kívüli eszmecserére is. A‰n ilyennek tekintettem ezt a találkozást.

Â

-hajekcsaba-

Â

< Előző