Öt évtizeddel ezelőtt, 1959. július 31-én négy baszk fiatalember alapította meg a hírhedt szeparatista terrorszervezet. Erre az évfordulóra emlékeztek véres tettükkel kései utódaik, amikor Mallorcán felrobbantottak egy rendőrautót. Az itt meghalt rendőrökkel együtt az ETA halálos áldozatainak száma 858-ra nőtt. De mi áll a háttérben?

Az alapító atyák és a forradalmi adó

A spanyol diktátor, Franco rettegett uralma idején kegyetlenül felszámolták az Ibériai-félsziget népcsoportjainak legcsekélyebb autonómiáját is. Ekkor döntött úgy a négy baszk barát: Benito del Valle, Julen Madariaga, José-Manuel Aguirre és Alvarez Enparantza, hogy titkos szervezetet alapítanak Euzkadi ta Askatasuna (Baszkföld és Szabadság) névvel.

Egy önálló baszk állam megteremtéséről szóló nézeteiket kezdetben röpcédulákon terjesztették, jelszavaikat középületek falára festették. Csoportjukhoz csak az csatlakozhatott, aki elsajátította atyái nyelvét, melynek használatát Spanyolországban betiltották. Hamarosan végrehajtották első szabotázsakciójukat, de gondosan ügyeltek arra, hogy a kisiklatott vasúti szerelvényen ne történjen személyi sérülés. Ám Franco számára ezzel betelt a pohár. Több mint 100 baszk aktivistát hurcoltak el, s néhányukkal végzett a titkosrendőrség brutalitása. Ekkor fordult radikális irányba az ETA működése. 4-4 fős „repülő kommandókat” állítottak fel, amelynek tagjai nem is ismerték egymást. A parancsot közvetítőkön keresztül kapták, az akciók után pedig szigetelőcsapatok végezték el a „nagytakarítást”. Az aktív magot 300-600 fő alkotta, akik fizetésben részesültek. Illegális lakások, raktárak, műhelyek álltak a rendelkezésükre, végszükség esetén pedig a Pireneusok túloldalára menekülhettek a spanyol kopók elől. A gazdag baszkföldi üzletemberekre, hírességekre forradalmi adót vetettek ki, elrabolták Iglesias doktort, a sztárénekes apját, megfenyegették a labdarúgó Bixente Lizarazu családját, hogy kicsikarják a pénz kifizetését.

Csikóévek

Az 1960-as években elkészült az ETA 45 oldalas útmutatója, amely a „Felkelés Baszkföldön” címet viselte. A CIA hathatós támogatásával a levegőbe repítették Luis Carrero Blanco spanyol miniszterelnök gépkocsiját, katonai és ipari létesítményeket robbantottak fel, katonatisztekre és csendőrökre vadásztak. A merényletek kivitelezésében azonban meglehetősen amatőrnek számítottak: kilenc esztendő alatt 119 áldozatot hagytak maguk után, ám a halottak fele saját embereik közül kerültek ki.

Bár a baszkok körében csak 60-70 ezer támogatóra számíthatott, a demokrácia helyreállítása sem ingatta meg a szervezet vezetőinek eltökéltségét, és az erőszakhullám folytatódott. Bár az autonómiát visszaállították, 1981-ben több diplomatát ejtettek túszul, s 300 társuk kiengedését követelték. Ezúttal vértelenül rendeződött a válság, ám a hatóságokat kivételes hatalommal ruházta fel a parlament: vádemelés nélkül bárkit 10 napra lecsukhattak, házkutatást tarthattak, a levelezést és a telefonokat megkötés nélkül ellenőrizhették. Szabadlábra helyezett köztörvényesekből titokban megalakították a GAL-t, amely antiterrorista kommandóként működött, s ETA-tagsággal gyanúsított személyeket gyilkolt meg.

A felfegyverzett baszkokat azonban nem bírták megfékezni. 1982-ben sorra követték el páncéltörő gránátos akciókat. Hol csendőrlaktanyák, hol katonai mikrobuszok, hol páncélautók kerültek a célkeresztbe. Támadásaikban minden évben megtartották a szokásos „nyári szünetet”, talán a terroristák nyaralni indultak. Az 1987-es esztendő azonban fekete évként vonult be a szervezet történetébe. Barcelonában a Hypercor áruház parkolójában a pontatlan időzítés miatt 21 bevásárlót küldött a halálba egyik pokolgépük. Hasonló történt a zaragozai polgárőrség laktanyájánál, ahol 5 diáklány is áldozatul esett a robbanószerkezetnek. Mindkét esetben a sajtó útján kértek bocsánatot a „szabadságharcosok”. Ezzel egyidőben a spanyol hatóságok foglyul ejtették a Commando Madrid tagjait, majd további ETA-vezérek akadtak horogra. A zsákmányolt dokumentumok között volt a csoport teljes felépítése, 500 fős névsorral egyetemben. Úgy tűnt, ez a súlyos csapás padlóra küldi a terroristákat.

Hamvaiból életre kelő főnixmadár

A legelszántabb ETA-osztagokat azonban a veszteségek ellenére sem sikerült felszámolni a három évtizedes harcban. Az új főparancsnok „Pakito” lett, aki nem ismert irgalmat. Madridban leszámoltak a szervezet ügyeiben nyomozó bírónővel, autóbombáik több mint 50 ember életét oltották ki. Célpontnak jelölték ki a királyt, s a miniszterelnököt is, ám a gondosan előkészített akciók kudarcba fulladtak. Harcot hirdettek az üdülőhelyek ellen, hogy ellehetetlenítsék a turizmust, s összeomoljon a spanyol gazdaság.

A közvélemény azonban egyre jobban szembefordult a könyörtelen gyilkosokkal, s amikor 1997 nyarán agyonlőttek egy elrabolt baszk városi tanácsost, már 6 millió ember tüntetett ellenük az utcákon. Ráadásul egyetlen év alatt számos csoportjukat göngyölítette fel a rendőrség, alig néhány tucat aktív harcosuk maradt. 1998 őszén az ETA fegyverszünetet hirdetett, végre kibontakoztak a megbékélés körvonalai. Az optimizmus azonban nem tartott sokáig, 1999 decemberében a fehér csuklyát viselő terroristák sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a függetlenség kivívására a fegyveres harc az egyetlen lehetőség. Kidolgoztak egy tervet a 157 méter magas, 43 emeletes Picasso-torony felrobbantására, ahol 5 ezer ember dolgozott. A rendőrség azonban rábukkant a két kisteherautóra, amelyeket csaknem 2 tonna dinamittal pakoltak tele. Igazán nagy fogásnak José Maria Arregui, a „Fittipaldi” becenevű zseniális robbantási szakértő számított, akit 104 év börtönre ítéltek. A spanyol néppárti José María Aznar miniszterelnök elzárta az ETA, valamint politikai és a háttérszervezeteinek pénzforrásait. Ezzel jelentősen csökkent a merényletek száma. De amikor a kormányfő az ETA-ra próbálta kenni 2004. március 11-i madridi vonatrobbantásokat, abba azonnal belebukott.

A „forradalmi adókba” és a merényletekbe belefásult lakosság miatt az ETA lassan elvesztette tömegbázisát, ezért 2006-ban tűzszünetet hirdetett. Az ETA vezetése azóta Franciaországból irányítja a baszk nacionalista szervezetet. Jelenleg 750 tagjuk ül különböző börtönökben, ám a szervezet mégis képes lehet a megújulásra.

Az ETA legvéresebb akciói:

• Hozzáadás
• Keresés
• RSS

Hozzászólások (0)

Hozzászólás

Your Contact Details:

Név:

Email: do not notifynotify

Website:

Hozzászólások:

Tárgy:

UBBKód:         -szín-világoskékfeketekékrózsaszínszürkezöldvilágoszöldbarnasötétkékolivaszínlilapirosezüstzöldeskékfehérsárga -nagyság-aprókicsiközepesnagyóriás

Message:

Security

Please input the anti-spam code that you can read in the image.

Powered by !JoomlaComment 4.0 beta1