Ez itt majdnem a földnek ura lett!
De a nép legyűrte, s A a sírba dölt.
Am túl korai, hogy örüljetek -
Még termékeny az öl, honnan ez kijött. "(B.Brecht)A magyar szélsőjobb – pontosabban annak a ‷monnyonleâ€? szinten megragadt, közel se néptelen csapatának – egyik jellegzetessége, hogy viszketeg módon mindenki számára meg szeretné mutatni saját ostobaságának határtalan mivoltát.‌Az élhető jövő tervének egyik meghatározó jelszava lehet: Ki az elmebetegekkel a közéletből! Kezembe került a kardcsörtető díszmagyarkodás egy újabb gyöngyszeme.Csátalja, úgy látom jelenleg legfontosabb problémáját megoldandó javaslat (ha már erre is ráér a vezetés, akkor biztos minden más rendben van‌) egy magát a témában autentikus személynek tartó igehirdető csorba hegyű tollából. Nem kívánok tételről-tételre végigmenni ezen a – röplap formájában - ‷közkinccséâ€? vált szegénységi bizonyítványon, inkább szemezgetek belőle.
Csátalja egyik utcáját – a Vörös Hadsereg nevét idézőt -, kívánják átnevezni Horthy Miklósra, ami természetesen szíve joga mindenkinek. Mi is az indok? A bevonuló szovjet csapatok rombolása, a félelem. A Vörös Hadsereg, amely: â€?‌az elmúlt rendszer hamis tanítása szerint pozitív fogalom volt‌â€?.
Számomra nem létezik pozitív jellegű hadsereg. Számomra nincs pozitív háború. Mindezekben csak az éhező világot sújtó értelmetlen hadászati költségeket, az emberi ostobaság jól-rosszul előadott paródiáit látom.
Talán értsük úgy, hogy maradtak volna a szovjet katonák ott, ahonnan jöttek? A hitleri fasizmus kollaboráns magyar kiszolgálói, az előző, kétes legitimitású társaság jobb volt? Azoknak a millióknak, akik különféle koncentrációs táborokban haltak meg sokkal jobb volt Konzentrationslager felirat alatt a halálba menetelni, mert a Glavnoje Upravlenyije Lagerej (Gulág) nem hangzik olyan sikkesen. Esetleg ha a nemzetbiztonság főnökét pl. Baky Lászlónak, és nem Péter Gábornak hívták volna? Tehát maradt volna inkább az előző brancs? Esetleg kérdezzük meg az Oroszokat a hozzájuk hívatlan vendégként bevonuló magyar csapatok emberbaráti viselkedéséről? Ugyan kik voltak a jobb emberek? A több mint 17 millió polgári áldozatot követelő német – és csatlós magyar – invázió, és az őket felmorzsoló hadsereg szovjet halottai, vagy a tehetetlen magyar katonák? A családja, a hazája pusztulását végignéző orosz, vagy az ugyanezért síró magyar ember? A kirabolt és lerombolt ország, a teljes nemzeti vagyon nyugatra szöktetése, a Gestapo, és a nyilasok áldozatai kevesebb szót érdemelnek, mint az örökké hangoztatott kommunista gyűlölet? Ha egy ember ezt nem látja át, akkor abban a morális mérlegben, amelyben hősöket és bűnösöket mért volna, saját szégyenét méreti meg az ostobaságával ‌
A szégyenteljes röplap egy dicshimnusz. A magyar hőscsináló gépezet új példaképet kreál benne Vitéz nagybányai Horthy Miklós személyéből. (Ugyanaz a torzult szemlélet mutatkozik meg, amely Wittner Máriát a Nemzet A‰lő Lelkiismeretének titulálta, de azt is csak talán azért, mert a Magyarok Nagyasszonya címmel Zrínyi Ilonát ismerjük el, így az már foglalt.) Az irományból megismerünk egy olyan Horthy Miklóst, aki nem volt antiszemita, nem volt nácibarát, a zsidótörvényei kimondottan humanitárius célból születtek (sőt zsidómentő volt), szeretetből hagyta életben Rákosit, iskola- és kórházépítőként elhivatott szocialista volt, szegényen és becsületben élt és halt, sőt jól beszólt Hitlernek is.
Horthy a magyar szélsőjobb egyik legnagyobb csúsztatásának eszköze lett. A zsidóüldöztetés teljes átkát a már ‷menthetetlenâ€? Szálasi nyakába kívánják varrni, és időközben szemtelenül megfeledkeznek arról, hogy a nyilas hatalomátvételig több, kimondottan a zsidókat diszkrimináló törvényt léptettek érvénybe, sőt 1944-ig folyamatosak voltak a deportálások is. Horthy kormányzósága alatt deportáltak több mint 400 000 zsidót. Már a háború előtti rendelkezések is erősen diszkriminálók voltak, hatásukra országszerte több mint 90 ezren vesztették el állásukat, a családtagokkal együtt körülbelül 220 ezer ember életkörülményei jelentősen romlottak.
A kormányzó 1944 júliusában leállíttatta a további deportálásokat, többek között a budapesti gettó kiürítését, s így a fővárosi zsidó közösség zöme megmenekült az elhurcolástól. Mivel a röplap írója valószínűleg erre gondolt emberbaráti jócselekedetként, érdemes volt megemlíteni, de nyilvánvaló, hogy egy értelmes ember szemében ez nem csökkentheti a történelmi felelősséget.
Megállapítható – írja az újdonsült doktorunk -, hogy a volt kormányzó halálának oka honvágy. Vastag betűvel, aláhúzva! Még véletlenül se hagy esélyt a szöveg átrágásában idáig eljutott türelmes olvasónak a félrenézésre. Nos, Horthy csalódottsága, reményvesztettsége érthető. Az ’56-os ellenforradalom bukása bizonyára kétségbeejtette, de ne felejtsük, hogy egy ekkor már 90 éves idős emberről beszélünk. A?gy vitába szállok Dr. Kurucinfóval, és új diagnózisként az involutio senilist állapítom meg, amely ha jól emlékszem a végelgyengülés okoskodóbb neve.
A röplap szerkesztőjének figyelmébe ajánlanám továbbá, hogy a magyarkodás egyik fontos lépése, a helyesírásunk elsajátítása lenne. Ezenkívül sokat segítene, ha a történelmi tudását, és a stilisztikai képességeit nem kizárólag a kuruc.info első vonalbeli fasiszta honlap szóta-g-go-ló ol-vasss-gatttásáv-al fejlesztené.
A magyar szélsőjobb – pontosabban annak a ‷monnyonleâ€? szinten megragadt, közel se néptelen csapatának – egyik jellegzetessége, hogy viszketeg módon mindenki számára meg szeretné mutatni saját ostobaságának határtalan mivoltát. Mindenkinek, pártállástól, vallott ideológiáktól függetlenül érdeke lenne időben kiszűrni a konkolyt a búza közül. Nem az Isten a bűnös, hanem aki választ (Platón).
Mindezek kiemelten fontos lennének olyan közéleti személyek esetében, akik nyilvános szerepléseikkel befolyásolni, informálni szeretnék az embereket, de így csak egyértelmű tanúbizonyságát adják annak, hogy országunkban a reális gondolkodás, a ‷tiszta fejâ€? nem feltétele a politikusi pályának.
Einstein, aki maga is a fasizmus üldözöttje volt, jól fogalmazott ezzel a mondásával: ‷Csak két dolog végtelen, a világegyetem és az emberi butaság, de az elsőben nem vagyok biztos‌â€?
Az élhető jövő tervének egyik meghatározó jelszava lehet: Ki az elmebetegekkel a közéletből!
Zsidótörvények Magyarországon
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->Az 1920-tól berendezkedő Horthy-rendszer hozta a világháború utáni Európa első zsidóellenes törvényét. Az 1920:XXV. tc. "A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról" címet viselte, de numerus claususként (zárt szám - latin) vált hírhedt jogszabállyá.
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->Az 1938:XV. törvénycikk "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" címet viselte, de első zsidótörvény néven vált hírhedté. Ebben már egyértelműen megjelentek a faji alapú meghatározás csírái. A törvény egyértelmű támadás volt a polgári jogegyenlőség elve ellen. Ezt látva 59 nem zsidó magyar művész és értelmiségi írásban tiltakozott, köztük olyan nagyságok, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos, Csók István. Gesztusuk azonban hatástalan maradt.
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->Az 1939:IV tc. "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" (második zsidótörvény) május 5-én jelent meg. Országszerte több mint 90 ezren vesztették el állásukat, a családtagokkal együtt körülbelül 220 ezer ember életkörülményei jelentősen romlottak.
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->A harmadik zsidótörvényt Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el. 1941. augusztus 8-án lépett hatályba. Az indokolásában náci terminológiát használó, nürnbergi típusú faji törvény - megszorításokkal - mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->A Kállay-kormány idején további jogfosztó törvények születtek. 1942. július 19-én lépett hatályba az 1942:VIII. tc., amely "az izraelita vallásfelekezet jogállásnak szabályozásáról" címet viselte.
<!--[if !supportLists]-->â€c <!--[endif]-->A‰s a ráadás. A magyar holokauszt speciális jelensége a munkaszolgálat. A Horthy-rendszer a "megbízhatatlannak" ítélt elemeket: a kommunistákat, nemzetiségieket, de elsősorban a zsidókat nem kívánta fegyverrel a kézben besorozni. Természetesen azt sem akarta, hogy ezek a csoportok kimaradjanak a háborús erőfeszítésekből. A?gy jött létre a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat intézménye. A munkaszolgálat jogi alapjait az 1939 márciusában életbe lépő honvédelmi törvény (1939:II) teremtette meg. Ez nem tükrözött kifejezetten antiszemita szándékot, de egyes részei jogi keretet biztosítottak a későbbi zsidóellenes lépések számára. A munkaszolgálat szervezetének kialakítása azonban már antiszemita szellemben történt.
| < Előző | Következő > |
|---|
hát ezzel mire gond...
people require cash for different things and not every one earns enough cash.
Therefore to receive some personal loans and just financial loan would be a
right solution.